Ha július, akkor K&H Mozdulj! Futóest. A tavalyit leszámítva minden évben. A hosszú téli lezárások, a korábbiaknál kevesebb futás miatt az előző két versenyen elég gyatra, 1:07-1:08-as idővel értünk célba, de az utóbbi hónapok edzéseredményei alapján joggal bízhattam az 1:02-1:03-as befutóidőben, talán még gyorsabban is?
Nem szeretem ezt a versenyt. Túl jó minőségű az út, túl széles a pálya, csak rajtam múlik, mennyire gyorsan futok. És ha a cél nem csupán a sikeres teljesítés, akkor oda lehet, oda kell lépni. Nagyon elfáradni meg ki akar?😀
Futótársam, hat év után újra Andi lett volna, de a munkája miatt nem tudott felkészülni, ezért más segítség után kellett néznem. Segélykérő bejegyzésem többen is megosztották, Péter belebotlott és már meg is volt az új kísérőm.
Érdeklődés hiányában az ismerkedő futás elmaradt, mint már annyiszor, most is a verseny előtt, jelen esetben a földalattinál találkoztunk először.
Andiékkal együtt (velük mentem) átsétáltunk a Városligetbe, felvettük a rajtszámot – előzetesen sajnos nem lehetett – és vártuk a 18:30-as rajtot, hogy végre elindulhassunk.
Vagy annyira nem is vártam? Nagyon meleg volt, még a fák hűsében állni sem volt kellemes, nemhogy futni. Ha elolvastam volna a két évvel ezelőtti beszámolót, nem aggódom agyon magam, hogy az Andrássy úton árnyékban futunk-e, de így a rajt utáni pillanatokig bizonytalanságban kellett élnem.
A taktika az volt, hogy az első körben próbáljuk tartani a 6:20 körüli tempót, aztán ha lesz erőm, a második körben, főleg az utolsó 2-3 km-en gyorsítunk majd.
Rajt a megszokott helyről, a szokásos módon, így az előttünk álló sokaság hamar elhúzott, szétoszlott, mi pedig senkitől sem zavartatva futhattunk a saját ritmusunkban.
Jól ment a futás, emlékeim szerint az első körben a tempónk minden helyzetjelentésnél 6:20-on belül volt, de hogy ezt a verseny végéig bírom-e, abban csak reménykedni tudtam. Próbáltam a futásra koncentrálni, a számológépet pedig kikapcsolni.🙂 Többé-kevésbé sikerült is.
Normál körülmények közt10 km-t simán lefutok frissítés nélkül, de ebben a melegben nem akartam kockáztatni, fejreállni. Péter minden frissítőnél megkérdezett, de az első 5 km-en nem éreztem szükségesnek, hogy igyak.
A második körben, az Andrássy úton viszont már nem hagyhattam ki. A Szív utcai visszafordító előtt Péter jelezte, hogy hamarosan frissítőponthoz érünk, az éles, csikorgós kanyar után felhajtottam egy pohár vizet és futottunk is tovább.
Futótársam arra is rákérdezett, frissítés előtt vagy után fokozzuk-e a tempót, hogy a megálláskor elvesztett időt kompenzáljuk, de ezen a napon valahogy nagyon elutasítós hangulatban voltam.🙂
Egyébként az ivással sok időt nem vesztettünk, de ahhoz, hogy a frissítés olyan gyorsan menjen mint a Forma1-ben egy kerékcsere, sokat kell még gyakorolni. Szerencsére itt nincs boxutca, így 100 km/h-s sebességkorlátozás sem.
Errefelé már éreztem a fáradtságot, érzésre lassabbak is voltunk, bár az időeredményünk szerint a második kör 31 mp-vel gyorsabb lett, de ezt csak otthon, több órával a befutó után tudtam meg.
A Dózsán még nem, de az Ajtósi mellett futó városligeti széles úton, ahol egyedül is szoktam futni, kicsit próbáltam rákapcsolni. Nem mondom, hogy látványosan gyorsabbak lettünk, de árnyalatnyit talán igen. És így volt ez a visszaúton, a Hősök tere felé és a befutónál is.
Fogalmam sem volt, milyen időben reménykedhetek, a második körben aktuális sebességről nem nagyon beszéltünk, vagy csak az én fülem, agyam kapcsolt ki, ha ilyen infó érkezett Pétertől, de a célban „megnyugtatott”, meglett az 1:03-as idő.
Megkaptuk a gyümölcsös sört (kár, hogy nem volt hideg), az érmet és a befutócsomagot, aztán futótársam el is búcsúzott, mert ha jól emlékszem, triatlon edzésre kellett mennie, mi pedig Andiékkal elsétáltunk a Széchenyi fürdőhöz és hazautaztunk.
De hogy a legfontosabb se maradjon ki, a végére néhány adat:
Időeredményünk 1:02:53 lett, ha nem is sokkal, de 25 mp-vel gyorsabban futottuk le a 10 km-t, mint a 2021-es Sparon Andival. Ezek az időeredmények már kezdenek tetszeni, de a nagy cél, hogy újra 60 percen belüli időt fussak, még várat magára. Aztán hogy az 55-56 perc meglesz-e újra… Bízom benne, hogy igen.
Ezzel az eredménnyel 835 teljesítőből a 468-469. helyezést értük el, korosztályomban (45-49) 67 férfiből az 51. helyen értem célba, de hogy a 43-as lábú illetve a kékszemű férfiak között hányadik lettem… Erről sajnos nem találtam semmit.😞😀
Köszönöm Péter, hogy jelentkeztél, hogy a 10 km-t végigfutottad velem, jó móka volt.
Budapest, 2023. júl. 8.
