A pénteki félig esős, félig havas időben hosszan vaciláltam, vállaljam-e a szombati 2. Zúzmara Félmaratont, de mikor késő délután az addigi csapadék egyértelmű hóesésbe fordult, eldőlt a kérdés: megyek!
Nem sokat futottam eddig havas úton, de egy régebbi futás a Normafánál és egy tavalyi a REAC-pályán mély nyomot hagyott bennem. Természetesen ilyenkor a tempót vissza kell venni, sokkal jobban kell figyelni, de a tiszta levegő és hogy körülöttünk minden fehér… Visszaadhatatlan érzés!
Ritával és Andrással utaztam a Kincsem Parkba, ott pedig idei UB-s csapattársam, Csaba istápolt és persze futott velem. Nem ez volt az első futásunk, novemberben vele tekeregtem 20 kört a Feneketlen-tó körül egy közösségi futáson.
10 órakor volt a rajt és ugyanúgy 3 kört kellett futni mint tavaly, de idén 8, 5, 8 km-es felosztásban. Hurrá! Legalább változatosabb lesz!
Az első kör nagy része földes-füves úton vezetett, bár ebből sokat nem láttunk, inkább vizes, latyakos havat, mert 2 fok volt és napsütés. Minden lépésre figyelni kellett, mert helyenként nagyon csúszott a talaj, persze nem a jég, hanem az olvadt hó, sár miatt. Vicces és kicsit félelmetes volt, ahogy a lábunk egyes helyeken önálló életet kezdett élni. Megússzuk esés nélkül?
Nem volt könnyű dolga Csabának, főleg az első körben előzéskor, de ügyesen megoldotta, hogy el is férjünk az előttünk futó mellett és közben ne is essünk hasra.
Egyszer azért sikerült talajt fogni. Még az első körben egy futó elém vágott, mire én megcsúsztam és oldalra estem. Pár ijedt hang mögöttünk, de szerencsére nagy baj nem történt, egyből felálltam és futottunk tovább.
Volt egy-két egyenes, egyenletes szakasz, ahol kicsit meg tudtuk nyomni, de így is lassúnak tűntünk, azok is voltunk. A kör végén Csaba mintha 8 perces kilométerátlagot említett volna, de szerencsére ennél azért gyorsabbak voltunk, 57:15, 7:09 p/km.
A második 5 km-es kör majdnem végig (vagy végig?) hó és latyakmentes aszfalt volt, végre futhattunk gyorsabban és felszabadultabban. Csakhogy az első 8-as koncentrálása sokat kivett belőlem, nem is esett jól a végén, hogy hátra van még 13 km. Azért valamennyit gyorsultunk, bár közel sem annyit, amennyit illett volna. Mindenesetre a kilométerek itt is – ugyanúgy mint az előző szakaszban – nagyon lassan fogytak. 32:37, 6:31 alatt teljesítettük ezt a kört. Még belegondolni is rossz volt, hogy egy újabb 8-as vár ránk.
A napsütéses időben egyre melegebb lett vagy legalábbis annak tűnt. Áldottam az eszem, hogy nem vettem kesztyűt, de egy idő után a sapkát is soknak éreztem. De hová tegyem. Kézben nem viszem. Esetleg bedugom az alsó, testhez simuló pólóm alá… Végül maradt a rendeltetési helyén.:)
Az utolsó körben megkértem Csabát, ne mondja kilométerenként, hol tartunk, csak ha kérdezem.
A meleg hatására a talaj egyre jobban felengedett, több lett a sáros rész és a pocsolya, ami néhol tengerré nőtt, alig tudtuk kikerülni. Még az első körben – ahogy illik – egy ilyenben szépen megmostam a zoknim és persze a cipőm és ez annyira jól esett, hogy a harmadikban párszor megismételtem ezt. Érdekes, hogy a hideg víz csak egy pillanatig hideg, aztán olyan szépen felveszi a testhőmérsékletünket… Vagy mi a vízét?:)
Több kilométer lement már az utolsó körből is, mikor egy zenei pontnál azt ismételgette a speaker, hogy az egyik oldalon futóknak csak 5, a másik oldaliaknak 2 km van hátra. Hurrá! Ezt már féllábon is… Nem kértem azonnali megerősítést, hogy ugye ránk a 2 vonatkozik, de így legalább 100-200 méteren át örülhettem. Nagy volt a pofáraesés, mikor megtudtam a valóságot.:( Mindegy, menni kellett!
Két km-rel a cél előtt Csabának meg kellett állnia 5-10 mp-re, hát az akkori megkönnyebbült reakciómat még a célban is emlegette.
És végre valahára beértünk. Emlékeim szerint Csaba azt mondta, hogy a harmadik kör gyorsabb volt az elsőnél, de az időeredményünk mást mutat: 1:02:20, 7:47 p/km.
Az összidőnk 2:32:13 lett, ezzel sikerült első félmaratonom, a 2014-es Wizz Air idejét egy mp-vel alulmúlni.:) Csak a körülmények és a rutinom volt „kicsit” más mint akkor.
Végül óriási köszönet Csabának a segítségért, nem volt könnyű dolga, de remekül helyt állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése