Két félmaraton után jól jön egy kis lazítás. Ezért a hathetes őrület harmadik állomásának egy fél félmaratont választottam. Azaz dehogy választottam! A Játéknap Kft. Ügyvezetője, Csaba, akit korábbi munkahelyem révén már jól ismertem, keresett meg azzal, hogy futnék-e vele egy 10-est a Fuss neki futófesztiválon.
Az esemény hétvégéjén volt már egy lekötött versenyem, a WTF Börzsöny hasonló távú aszfaltos futama Gergővel, de úgy voltam vele, lesz ami lesz alapon Balatonlellére is megyek! És lett is. Gergő a beosztása miatt nem tudott jönni, én pedig fellélegezhettem, mert azért volt bennem egy kis félsz, hogy a két verseny, benne a börzsönyi „lankákkal” sok lesz.
A futófesztivál reggelén utaztam a délparti városba, immár másodszor a telefonomon vásárolt vonatjeggyel, szerintem nagyon menő. A vasútállomáson Csaba már várt rám. A versenyközpontban megismerkedtem barátaival, Cilivel és Antival, majd hogy célbaéréskor azonosítani lehessen mindenkit a befutóidejével együtt, felvettük a rajtcsomagokat.
Nagy volt a dilemma, milyen felsőben fussunk. Elég hűvös volt, viszont ahol sütött a nap, nagyon nem kellett fázni. Így előbb a hosszú ujjút tettem a zsákba, majd a póló alól is lekerült az aláöltöző. Nem bántam meg!
Elsőként Cili és Anti állt rajthoz a 4.5 km-es versenyen és mindketten szuper, számomra elérhetetlennek tűnő idővel értek célba. Cili ideje 19:02, Antié 18:33 lett.
Jöhettünk mi! De hogy ne érezzük annyira egyedül magunkat, Anti is velünk tartott.
A mezőny második feléből indultunk, ami a rajtnál teljesen rendben volt, de később, mikor előzni akartunk, már okozott némi nehézséget.
Sokfelé megfordultunk, rengeteget kanyarogtunk, futottunk aszfalton, voltak térköves szakaszok és rövid ideig még egy rekortánpályát is érintettünk.
Szinte mindig egy kísérővel futok, de ezen a „technikás” pályán nagyon jól jött, hogy Anti is velünk tartott, előzéskor félrelökte az előttünk futót.:D Természetesen nem így történt, viszont mindig ő szólt neki, hogy egy páros szeretne elmenni mellette.
Csaba térdproblémája miatt laza futásra számítottam, de mint menet közben kiderült, nem is volt olyan óvatos ez a futás. Így aztán nekem kellett összeszedni magam, hogy ne 6:30 alatti tempóval kullogjunk.🙂
A verseny vége felé hosszan haladtunk egy nem túl széles – szerencsére ketten azért simán elfértünk – úton, előttünk egy vagy több? lassabb futóval, de itt valamiért nem „erőszakoskodtunk”, Talán épp azért, mert egy hosszabb vonat alakult ki és egy előzéssel nagyjából semmit sem értünk volna el.
Befutó előtt tettünk egy kisebb, pár száz méteres kört és a nagy sikerre való tekintettel másodszor is végigfutottunk rajta, majd kiszélesedett az út és mi megindultunk! De jó volt végre felpörögni, tempót nyomni!
Így futottunk be, én kissé fáradtan, de a Zúzmara után újból bebizonyosodott, engem a sok kanyargás jóval inkább kimerít mint a tempós futás. És hogy a legfontosabb információ se maradjon titok, a befutóidőnk 1:09:02 lett.
Megkaptuk az érmet, lőttünk pár fotót, majd miután rendbe szedtük magunkat, egy étkezdében feltöltöttük a szénhidrát-raktárakat, nehogy véletlenül elfogyjunk.😀
Köszönet mindenkinek a szuper programért, Csabának és Antinak, hogy végigkísértek a 10,5 km-en. A rossz nyelvek szerint fogunk mi még együtt futni.🙂
Balatonlelle, 2022. ápr. 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése